Hogyan tervezzük meg az öntözőrendszert? Zónák, szórófejek, vezérlő
Az öntözőrendszer tervezése nem egyszerűen csövek és szórófejek lerakása — egy optimálisan megtervezett rendszer kevesebb vizet fogyaszt, egészségesebb növényeket eredményez és kevesebb beavatkozást igényel. Ez az útmutató bemutatja, hogyan zajlik a tervezéstől a beüzemelésig.
- 1
Helyszíni felmérés és víznyomás mérése
A tervezés alapja a víznyomás és vízmennyiség mérése a csapnál. A nyomás meghatározza, hány zóna öntözhet egyszerre, és milyen szórófej-típusok alkalmazhatók. Alacsony nyomásnál (< 2,5 bar) más megoldásokat kell alkalmazni, mint magas nyomásnál.
💡 A reggeli csúcsfogyasztás előtt mért nyomás az irányadó — ilyenkor a legkisebb a nyomás a hálózatban. - 2
Zónák kiosztása
A kert különböző területeit öntözési zónákra bontjuk az öntözési igény és módszer szerint: gyepzóna (szórófejes), cserjezóna (csepegtetős), évelőzóna (csepegtetős). Az egyes zónák önálló szelepen kapnak vizet.
- 3
Szórófejek és csepegtetők elhelyezése
"Head-to-head" elrendezés: minden szórófej sugara eléri a szomszédos szórófejeket, nem maradnak le nem fedett területek. A szórófejek a burkolat szegélyétől távolabb kerülnek, hogy ne öntözzék a burkolatot.
💡 Kerüld a szórófejes és csepegtetős csövek összekeverését egy zónán — a kettő más nyomáson dolgozik. - 4
Csőhálózat tervezése
A fővezetékből kiágaznak a zóna-csövek. A csövek mérete (átmérő) a szükséges vízmennyiségtől függ. A csőhálózatot úgy kell tervezni, hogy a nyomásesés minden ponton minimális legyen — hosszú csőszakaszon a nyomás csökken, ami gyengébb öntözést jelent.
- 5
Szelepszekrény és vezérlőhely meghatározása
A szelepek egy föld alatti szelepszekrénybe kerülnek, amelynek helye a tervben meg kell, hogy jelenjen. A vezérlő általában a garázsban, a kerítésen vagy a ház falán van — fontos, hogy legyen közelében 230V-os csatlakozó.
- 6
Csövek fektetése a burkolat előtt
A tervezett nyomvonalakon árkokat ásnak, és belefektetik a csöveket. A fővezeték és a zónacsövek a burkolat rétegei alatt futnak, a szórófejek a burkolat szintjéhez igazított magasságban állnak.
- 7
Szórófejek és csepegtetők beszerelése
A szórófejek a csövek T-elágazásaiba kerülnek, a szórási irányt és szöget a helyszínen állítják be. A csepegtetőket a cserjék és évelők tövéhez fektetik.
- 8
Vezérlő és esőérzékelő bekötése
Az elektronikus vezérlő bekötése után be kell programozni az egyes zónák öntözési idejét és ütemezését. Az esőérzékelő és (opcionális) talajnedvesség-érzékelő bekötése a rendszer hatékonyságát növeli.
💡 A vezérlőt a gyártó ajánlása alapján programozd — a kezdeti beállítást a Garden Lab elvégzi, és elmagyarázza a módosítás lehetőségeit. - 9
Próbaüzem és beállítás
Minden zónát egyenként üzemeltetnek: ellenőrzik a szórási irányokat, a lefedettséget és a szórófejek magasságát. Szükség esetén a szórófejek állása és szöge finomhangolódik.
Kérdések – Hogyan tervezzük meg az öntözőrendszert? Zónák, szórófejek, vezérlő
Hány zóna elegendő egy átlagos kertbe?
Egy 200–300 m²-es kertbe általában 4–6 zóna elegendő: 2 gyepzóna, 1–2 cserjezóna és 1 évelőzóna. A pontos szám a kert alakjától, a növénytípusoktól és a rendelkezésre álló vízmennyiségtől függ.
Kell-e külön zóna a zöldségesnek?
Igen — a zöldségeskert öntözési igénye és ütemezése eltér a díszkertétől. A csepegtetős öntözés a legjobb: a leveleket nem nedvesíti, ami csökkenti a gombabetegségek kockázatát.
Mit jelent az esőérzékelő?
Az esőérzékelő érzékeli az esőzést és megakadályozza az öntözőrendszer felesleges működését eső esetén. Ez 20–30%-os vízmegtakarítást jelent, és védi a növényeket a túlöntözéstől.